2015. március 28., szombat

Tortadísz és anyakönyvvezető

Kezdem azzal, hogy teljes mértékben kiélvezzük a meghívók kiosztásának örömét. Nem kapkodjuk el, és amikor odaadjuk valakinek és rácsodálkozik, hogy milyen szép az olyan jó érzés :)
Igyekszünk, hogy minden ehhez a stílushoz és mintázathoz illeszkedjen, így már kértünk is ajánlatot a készítőjétől menükártyára és asztalbeosztásra.
Ígérem, amint kiosztottuk mindenkinek felteszem ide is! :)


Voltunk az anyakönyvi hivatalban módosítani a nevemet. A hölgy, aki le fogja vezetni a szertartást nagyon kedves volt, kifejezetten örülök, hogy ilyen aranyos anyakönyvvezetőt kaptunk. Készségesen segített nekünk még abban is, ami eddig nem lett elintézve, merthogy igen, ilyen is volt. Az előző hölgy, aki intézte nem pecsételte le a kitöltött papírokat (így nem volt hiteles), nem mondta nekünk, hogy külső helyszín esetén kérvényt kell írni (amit elvileg pozitívan bírálnak el, de akkor is kell - persze a pénzt rohanjunk befizetni), így megírtuk most a kérvényt is, valamint eddig nem volt megbeszélve, hogy a szertartáson milyen plusz dolgokat szeretnénk (gyűrű felhúzás, homok szertatás, szülőköszöntő rész). Tanulság: még mindig mindenre többször kell rákérdezni, hogy biztos, hogy teljesen rendben van minden?

A tortadísz tekintetében már egy ideje tudjuk, hogy milyet szeretnénk. Kerámia legyen, hogy el tudjuk tenni esküvő után emlékbe és egy nagyon picit hasonlítson hozzánk a pár. Találtunk is pont ilyet, ahol a vőlegény átöleli a menyasszonyt, aki a lábait felemeli. Szerintem jól fog mutatni a tortán (amit még nem tudunk, hogy milyen lesz), és ami a legfontosabb: nem vész kárba, hanem örökre megmarad.
Persze van aki marcipánból szeretne egy szerelmespárt vagy virágot, van aki cukorvirágot álmodott meg oda és van aki egyszerűen csak nem is gondolta ki, hogy milyen is legyen a 'csúcsdísz'. Nekünk tetszik a választásunk :)

2015. március 21., szombat

Névváltoztatás és rohan az idő


Egészen pontosan mától számítjuk a csillagászati tavaszt, így hivatalosan is beköszöntött az egyik legkellemesebb évszak. Ez nem jelent mást, mint az idő rohanását, vagyis hogy egészen pontosan nincs már négy hónap az esküvőig.


Bár néha, mikor belegondolok az egymásra épülő teendőkre és elintézni valókra, egy apró pillanatra bepánikolok (hogy nehogy valami fontos kimaradjon) aztán nyugtatom magam, hogy igen szépen haladok. Akkor lennék nyugodtabb, ha egy kicsit több időt tudnék az intézendőkre fordítani, megbeszéltük és megrendeltük volna a dekorációt, lefixáltam volna a virágom / vőlegénykitűzőt / dobócsokrot / köszönőcsokrokat, meg lenne rendelve a torta, teljesen egyértelmű lenne a fotózás helyszíne és hogy ki visz (és milyen kocsival) a fotózásra és onnan a szertartásra, készen lennének a köszönet ajándékok (amit kézzel készítek persze kis segítséggel), találtam volna megfelelő cipőt a menyecskeruhámhoz, valamint túl lennék a próbasminken és próbafrizurán (persze tudom, hogy még ez korai, mert addig elfelejtjük, hogy miben állapodtunk meg, de az idő rohan).

Mint sokan tudjátok eléggé hezitáltam a nevemet illetően, hogy megváltoztassam-e. Azt is megírtam egy korábbi posztban, hogy voltunk a hivatalban és azt választottam hogy maradjon a nevem.
Mind ez idáig nem hagyott nyugodni, úgyhogy úgy döntöttünk, hogy felveszem Gézu vezetéknevét kötőjelesen, azaz esküvő után Boda-Szántó Eszter leszek. Már fel is hívtam az anyakönyvvezetőnket (merthogy múltkor adott egy névjegykártyát) és azt mondta, hogy semmi akadálya, térítésmentesen átírja, úgyhogy jövő pénteken megyünk átíratni, valamint megbeszélni, hogy mit fog mondani.

Persze tudom, hogy a ceremónia után így rengeteg iratot (személyi, lakcímkártya, jogosítvány, TB kártya, adókártya, útlevelek, forgalmi) kell megváltoztatni, nem beszélve a céges papírokról és a különböző egyéb helyeken nyilvántartott nevemről (bankszámla, esetleg Tv előfizetés.. stb.), de ez már egy kicsit sem zavar, mióta végleges a döntés. :) 
Izgalommal kezdek neki gyakorolni az új aláírásomat! :)


2015. március 14., szombat

Lufiposta és/helyett lufik

Lufi, lufi, lufi. Szerintem jól tudnak mutatni dekorációban, kellékként, kiegészítőként, sőt, még külön programként is.
Dekorációként nem igen gondolkodunk lufiban (ezt helyettesítve inkább virágokban és lampionokban, valamint virággömbökben, maximum hogy mindenki odataláljon a szigeten a fákra kötjük), annál inkább szeretnénk használni, mint kiegészítő.

Még augusztusban írtam egy bejegyzést szokásokról, és abban már megemlítettem a lufipostát és lényegét, valamint azt, hogy szeretnénk. Ez addig így is volt, amíg meg nem tudtuk az árát. Egy vagyonba kerül 160 főre (nem tudom már pontosan, hogy hányan is leszünk), aminek a nagy részét a felbélyegzett és megcímzett levelezőlapok adják (könnyített anyagból, hogy fel tudjon szállni). Így arra a megállapításra jutottunk, hogy nagyon szeretnénk egy közös lufifelengedést, ami nagyon jól mutat képen (a legkülönbözőbb színű lufikból - piros, sárga, rózsaszín, kék, lila, zöld...), azonban eltekintünk a posta részétől. Így kértem ajánlatot egy régebbről ismert lufikkal foglalkozó sráctól, aki bár már nem foglalkozik evvel, de készségesen segít és így harmadába kerülnek a héliumos lufik kiszállítással, mint a legnagyobb lufipostás cég árajánlata.
Én nagyon szeretnék egy csokor pasztell színű héliumos léggömböt a fotózásra, azonban ehhez előbb ki kellene találni a fotózás helyszínét, illetve, hogy hogyan kerülnek oda a lufik.
Ha már a vendégsereggel közös momentumoknál tartunk, anyu kitalálta, hogy amíg a meghívottak várakoznak, addig mindenki egy ujjlenyomatfára pecsétel egyet az ujjbegyével, mintha azok levelek lennének. Így elütik az időt míg várakoznak, nekünk pedig megmarad emléknek, így nagyon tetszik nekünk az ötlet. (persze teszünk oda törlőkendőt, nem kell aggódni :)

2015. március 7., szombat

Kész gyűrű és meghívó

Elkészültek a meghívók és el is jutottak hozzánk. Azt kell hogy mondjuk, hogy nagyon meg vagyunk elégedve, csodásak lettek! :)
Annyira szépek, hogy sajnálom őket kiosztani :) Persze nagyon lassan belekezdtünk/belekezdünk a kézbesítésekbe, de nem kell elkapkodni, ráérünk vele. A meghívó a vintage stílust tükrözi egy kis kézművességgel vegyítve. Árban ugyanannyira jöttünk ki végül, mint ha tucat-meghívót csináltattunk volna, így nagyon jól döntöttünk.
Köszönet érte a Lothaller Edinának a meghívótrendtől. (Azért írom le hogy honnan van, mert a honlapon közel sem látni olyat, amilyen a mi egyedi meghívónk lett :)

Készen lettek a gyűrűk is. Hát valami isteni szépek!!! Bárki aki csak gondolkodik esküvőről és egy kicsit is igényeset szeretne annak csak a Bojtit tudjuk ajánlani! Gyönyörű munka és mindenki megtalálja az igényeihez legközelebb állót! 
Alig bírjuk ki, hogy ne hordjuk egész nap, de még erre várnunk kell közel három és fél hónapot.
Aki most abban reménykedett, hogy láthatja a képét, annak csalódást kell okoznom, nyilván nem teszek fel a gyűrűről képet :P

2015. március 1., vasárnap

Próbaebéd

Ma voltunk az esküvőnk próbaebédjén, ami nem a Bambusz bárban került megrendezésre, hanem az Óbudai Rendezvényházban, a mi helyszínünk mellett.
Előre kellett leadni az igényeket, hogy milyen ételeket szeretnénk kóstolni, aminek persze azt is tartalmaznia kellett, amit választani szeretnénk.
Nagyon kritikusan álltunk neki a kóstolónak, mivel Gézunak ez az egyik legfontosabb pont, hogy a vendégek meg legyenek elégedve az ételekkel. (hozzáteszem csendesen: - ha tetszik, ha nem - nyilván el kell fogadnunk a hely ízvilágát, mivel kizárólagos a catering szolgáltatás, de persze elmondhattuk, hogy min szeretnénk változtatni)
A helyszínen összetalálkoztam Bélával, akivel az Inspire-nél dolgoztam együtt, és kiderült, hogy már itt dolgozik mint fény-, és hangtechnikus, így nem merek nagyon kritikus posztot írni, mert külön felhívta a figyelmemet rá, hogy olvassa! De így legalább könnyebb dolgunk lesz, ami ezt a témakört illeti :)

A menü két fénypontja az előétel és a desszert volt, a levesnél voltunk a legkritikusabbak, a főétel válogatásból volt néhány ami a legjobban elnyerte a tetszésünket, így azokat választottuk.

Összességében jó hangulatban telt, kicsit elfogott minket az érzés, hogy már nincs is olyan sok idő hátra és milyen izgalmas is, hogy most a menüsort választjuk ki!

A végleges menü legyen meglepetés :)

A dekorációs nyílt napra április 18-ára jelentkeztünk fel. Úgy hiszem mi a kicsit problémás esetek közé tartozunk, akiknek szilárd elhatározásuk van néhány dologról, amiből nem engedünk, így inkább ránk hagyják, minthogy kezdjük elölről :)
A dekoráció egy nehéz kérdés, mivel körülbelül tudjuk hogy mit szeretnénk, azonban azt nem tudjuk, hogy a dekoratőr mire képes és mennyire tudja egyedileg ránk formálni a miliőt.