De hogy ne szaladjak úgy előre, leírom milyen tapasztalatokkal és érzésekkel távoztunk az eddigi megtekintett helyszínekről.
Először a Petneházy kastélyt néztük meg. Tömegközlekedéssel mentünk. (eddigi szempontjaink szerint, ha már Budapesten tartjuk az esküvőt, akkor lehessen könnyen tömegközlekedéssel is elérni - ezt az elvet mostanra feladtuk - ) Aki ezt a szakaszt /Hidegkút/Adyliget --> Feketefej u. 2-4/ magassarkúban megteszi, azelőtt igen mélyen megelem a kalapomat, ugyanis azért ez felfele menet még lapos edzőcipőben is kicsi kihívás - ja és azt hittük az emelkedő sosem ér véget. Amint odaértünk és megtaláltuk a helyet, amit éppen egy rusztikus stílusú 80 fős esküvőre díszítettek fel, rögtön megtetszett a hely szolíd szépsége. Kint a teraszon volt berendezve a polgári esküvő, míg bent a nagy világos ablakokkal teli kör alakú, parkettázott helyiségben a vacsora (mint az előző bejegyzés képén is látszik). Egy dolog volt, ami kiábrándított minket a helyből: a legnagyobb esküvő, amit eddig itt tartottak 120 fős volt, de az is kicsit nyomorgósan...
Kénytelen - kelletlen nyugtáztuk magunkban, hogy ez a hely nem megfelelő számunkra, de sebaj, van még egy hely a tarsolyunkban.
A Podmaniczky kastélyt most újították fel, úgyhogy a frissen festett kastély a szépen gondozott pázsittal tökéletesnek ígérkezett, ami sok szempontból jó lett volna: nem budapest központjában van (17. kerület), de mégis kertváros, ami könnyen megközelíthető még tömegközlekedéssel is, ráadásul saját parkolóval is rendelkezik.
Amint megláttuk a kertet, rögtön arra gondoltunk, hogy milyen szépen be lehet itt sátrazni és milyen tökéletes lesz, majd bent a szép teremben megtartjuk a ceremóniát.
Igen ám, de 'idegenvezetőnk' legelső mondata rögtön átvágta minden számításunkat:
"Ez egy roppant érzékeny gyep, amire csak néhány széket szabad rátenni, terhelni nem igazán lehet, így ugye a szertartáshoz elég lesz csak 20 szék?"
Kelletlenül, elszontyolódva folytattuk utankat a felső tetőtérbe, amit meglátva menten elment a kedvünk ettől az esküvőhelyszíntől.
Bár a csigalépcsőn felfele, a falból kiálló vezetékek - vagyis a lámpák helye - arról árulkodott, hogy még van mit befejezni a kastélyon - azonban egy olyan tetőtéri terembe érkeztünk, amin egy darab ablak nem volt, azaz szó szerint négy fal között találtuk magunkat. A plafonon egy hűtőberendezés volt, ami véleményünk szerint 200 embernél, nyáron nem a legjobb megoldás és talán nem is elegendő.
Hiába volt kívülről gyönyörű a helyszín, belülről pont olyan volt, amit nem keresünk, így elvetettük - így utólag visszagondolva nem hiába nem találtunk a belsejéről fotót.
Az előző bejegyzésemben említettem egy váci helyszínt az érdekes díszítési kötelező pluszköltségükkel. Csak nem hagyott nyugodni a gondolat (bár nem szándékozunk oda menni) és rákérdeztem náluk néhány dologra:
- ha nem tetszik a díszítés, illetve más stílust szeretnék miért kell ennyi pénzt ezért kifizetnem?
- le lehet-e szedni a hely nevével (Camelot Camelot Camelot...- elnézést, hogy nevesítettem a helyet) ékesített (csúnya, nagy) molinót a szertartás hátteréről
- kérem adjanak árat tányérszervizes kiszolgálásra
A következő válaszokat kaptam, amit egyrészt döbenettel, másrészt napokig tartó jókedvre derüléssel nyugtáztam:
- a díszítés állandó, így azt nem tudják leszedni, a fényfüzéreket és az oszlop megvilágításokat pedig nem tudják eltávolítani --> akkor miért is kéne nekem ezért fizetni? Ilyenkor szokás grátisz adni, ha nem tudják vagy nem akarják leszedni.
- A molinót (ami az összes képen rajta van amin a szertartást fotózták) nem tudják leszedni, így ajánlják, hogy amennyiben a dekoros meg tudja oldani takarjuk le valahogy - bárki megnézheti egy régi, fehér alapon piros nagy betűs szöveggel hírdeti az étterem nevét egymás után 6-10szer - nem gondolom, hogy az esküvői fotóimon ezt szeretném visszanézni
És ami a legjobb válasz:
- "Tányérszervizes megoldásra esküvők esetén még nem volt nálunk példa. Nem tudom, hogy miért szeretnék ezt a variációt?" --> talán mert szépet szeretnénk és igényeset?
Visszatérve az elkeseredettségünkre, tovább kerestünk helyszíneket. Leginkább a 200 fő fog ki rajtunk és a kicsit természetközeli élmény (már ezt is lejjebb adtuk, elég ha csak a ceremónia van kint, vagy csak terasz, vagy olyan helység, ahol szép nagy ablakok vannak)
Az utolsó 2 helyszín amit még találtunk, az az Udvarház étterem a hármashatárhegyen, valamint a Kiscelli múzeum várkert része, amit jól meg kell világítanunk reflektorokkal egyébként nyomasztó lesz - legalábbis képek alapján.
Ma elmegyünk és megnézzük mindkettőt, az utolsó két reményünket.
Ha ezek sem lesznek jók, akkor változtatunk az igényeken. Bár egy év múlva lesz az esküvő, nincs sok időnk, a helyszínt legkésőbb október végéig ki kell választanunk, mert utána nagyon sok munkánk lesz, ami miatt jóval kevesebb idő fog jutni az esküvő megszerevezésére.
Íme az Udvarház étterem szép kilátással:
És a Kiscelli Múzeum belső tere és 2. képen látható a várkert.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése